Intelligens otthon előadás – Kopanecz Gábor

Intelligens otthon előadás – Kopanecz Gábor

Április 20-án a pócsmegyeri Magyar-Szlovák Közös Inkubációs Központban jártam a VG3 Consulting meghívásából, egy az Intelligens otthonokról tartott konferencián előadóként. Az alábbiakban közzéteszem az előadásomról készített cikket, valamint megosztom két másik előadó, Szarvas Péter – Chameleon Smarthome (www.chameleon-smarthome.com), és Fritz Péter előadásának anyagát is, természetesen az ő beleegyezésükkel.

Intelligens otthon

A korábbi előadásokból megismerhettétek, hogy egy intelligens háznak az egyes alkalmazásainak mik a megvalósítási lehetőségei. Kiderülhetett, hogy a lehetőségek tárháza közel végtelen. Én, az előadásomban arról fogok beszélni, hogy mindez a gyakorlatban hogyan tud megvalósulni, illetve mi az, amit érdemes megvalósítani, és mi az, amit nem.
Itt szeretném kihangsúlyozni, hogy a következők szigorúan az én tapasztalataim alapján kerülnek elmondásra, tehát elsősorban a 2 Kop Kft. gyakorlatát fogom elétek tárni.
A 2 Kop Kft. elsősorban családi házakat épít. Családi házaink műszaki tartalma közelít a prémium kategóriához, de nem törekszünk az elképesztő luxus megvalósítására, tehát nem építünk kacsalábat a házak alá.

Nem tudok beszámolni sem irodai alkalmazásokról, sem intézményi elvárásokról, és az ezekhez szükséges specifikációkról. Előadásom elsősorban a családi házas megrendelőkről fog szólni.
Először is leszögezném, hogy ez az építőipari piac egy nagyon szűk szegmensét érinti csak. Ennek megfelelően tisztáznám a célközönségemet.

A családi házas piacon első sorban a jómódú, stabil egzisztenciájú megrendelők jelennek meg, és általában itt is a 40 év körüli, fölötti generáció jelenti a fizetőképes keresletet.
Megállapodhatunk abban, hogy az intelligens megoldások ma még jelentős többletköltséggel járnak, ez ma még egy drága technológia.
Ez több szempontból is érdekes lesz a későbbiekben.

Rövid történelmi áttekintést adnék a folyamatok megértéséhez:
1. Én még újítottam föl olyan 100 éves házakat, elsősorban régi klasszikus bérházakat, ahol minden szoba bejárata mellett egy villanykapcsoló, a mennyezeten 1 db lámpa, és a luxuskivitelben a szoba szemközti oldalán 1 db konnektor volt a rádiónak.
2. Elkezdtek az elektromos fogyasztók megsokasodni, már nem elég 1 lámpa, minden szobába több külön világító áramkör kerül, természetessé kezd válni a világításon kívül egy csomó elektromos fogyasztónak a használata. Elektromos fogyasztónak nevezek mindent, ami áramot használ, ide értve a szórakoztató elektronikától a redőnyök mozgató motorján keresztül akár a locsoló rendszert, vagy a fűtés rendszert is. Természetesen a fogyasztók is igazodnak a kor kihívásaihoz, tehát egyre több fajta, és egyre specifikusabb fogyasztókról beszélhetünk. Ugyanakkor ezek csak mennyiségi változást jelentenek, hisz minden elektromos fogyasztót kezdetben még a helyszínről kapcsoltunk valamiféle kapcsolóval.
3. Elkezdett különválni az erős és a gyenge áram, és egyre inkább teret hódítanak a különböző gyenge áramú rendszerek. Gyengeáramú rendszernek hívom a riasztót, a kazán-vezérlő termosztátot, központi hifit, a telefonhálózatot, majd az internet strukturált hálózatát.
4. A gyengeáramú rendszeren belül egyre nagyobb teret hódít a számítástechnikai alapú hálózatok, illetve az internet alapú hálózatok jelentsége. Az előző pontban említett speciális fogyasztókhoz igyekszik a technológia minél finomabb szabályzást hozzárendelni, így kezdi a gyengeáramú rendszer a vezérlési funkciót átvenni az erősáramú rendszerek felett. Hogy mire gondolok: a fűtésrendszert a termosztát vezérli, de figyelembe veszi a külső hőmérséklet-érzékelő által adott információkat, vagy a világító rendszerek vezérlését alkonykapcsolókkal, vagy időkapcsolókkal kombináljuk. Ezek még nem intelligens rendszerek, bár kezdenek már egymás mellett működni. És itt szeretném kiemelni, hogy az átlagos fogyasztó műszaki felkészültségben valahol itt tart, tehát jelen pillanatban ezt látja át.
5. Egy idő után felmerült, hogy a különböző rendszerek szolgáltassanak információt egymásnak, automatikusan működtessék egymást, és ez az egymásra épülés indította el az intelligens házak irányába a fejlődést. Csak egy példa: a redőny mozgatása vegye figyelembe, hogy milyen a ház belő hőmérséklete: benapozásra vagy árnyékolásra van szükség, de ugyanakkor a riasztó rendszer információja alapján vegye figyelembe, hogy van-e otthon valaki. Ezt onnan tudja, hogy teljes riasztás, vagy csak héjvédelem üzemmódban van.
6. Valahol itt jutunk el napjaink fejlődési állomásához, mikor megjelennek a buszos rendszerek, egyre inkább számítógép alapon kezdjük vezérelni a fogyasztóinkat.
7. Itt jön el az automatizálás, amikor már emberi beavatkozás nélkül komplett, egymásra épülő rendszerek tudnak működni, egymásnak információt adni. Nem is olyan távoli jövő, amikor az intelligens hűtő jelzi a házhoz szállítónak, hogy milyen termékek vannak lefogyóban, tehát mit kell kiszállíttatni, majd ebbe a beszélgetésbe beleszól a borhűtő, hogy hiányzik a fehérborból is néhány palack.

Visszatérnék a célközönség vizsgálatához egy másik aspektussal. Mint említettem, az átlagos felhasználó még valahol a távirányítók koránál tart. Nagyon fontos azt a paradoxont megértenünk, hogy az intelligens otthonok innovációja, az elektronikai fejlődés lényegesen gyorsabb, mint a célközönség ilyen irányú fejlődése.

1. Ugye aki fejleszti a Smart Home-okat, az részint szakember, részint a saját szakterületén mozog, míg akinek fejlesztjük ezeket a rendszereket, az laikus, kívülálló, az érdeklődése is gyengébb, ez által lényegesen lassabban fogadja be az újdonságokat.
2. A fejlődés generálására mondanék az okos telefonjainkon keresztül néhány példát. Egészen biztos, hogy a 6 évvel ezelőtti Nokia C1-esem már gyorsabb nálam, jobb volt, mint az én tudásom, már ez a „régimódi” telefon is több szolgáltatást tudott, mint én, a felhasználó igénybe tudtam venni. Mégis le kellett cserélnem, de ennek a fejlődésnek nem csak a saját döntésem volt az oka. A fogyasztást, mint profitszerzést generáló gyártók a szoftveres fejlesztésekkel is ki-ki zárják a régebbi modelleket a versenyből, ezzel is sarkallva minket az extra fogyasztásra. Ez e generált fejlődés is gyorsítja a szakembereket, de a felhasználók nem biztos, hogy tudják követni a lépést.
3. Egy új építésnél igyekszünk modern házat építeni, hogy hosszú távon a befektetésünk értékálló legyen
4. Itt jutunk el a célközönség még pontosabb meghatározásához, illetve megértéséhez.

A tervezés és az igényfelmérés szükségessége:
Azt gondolom, hogy a legfontosabb részhez a legfontosabb feladatunkhoz jutottunk el: A rendszer tervezéséhez, amely elsődlegesen a megrendelő igényeihez való hozzáigazítást jelenti. Azt már tudjuk az előző előadásokból, hogy szinte bármit képes a technológia megvalósítani, de a legfontosabb feladatunk a lehetőségek széles tárházából kiválasztani azokat, amelyekre a megrendelőnknek valóban szüksége van.
1. Nem nehéz belátnunk, hogy ahány megrendelő, annyiféle személyes prioritás van a technológiák között, tehát pontosan fel kell mérnünk, hogy kinek mi a fontos. Ezt a fontossági sorrendet nagyon pontosan definiálnunk is kell úgy, hogy biztosak legyünk abban, hogy a laikus megrendelő meg is értette azt, hogy neki mi a fontos.
2. Ugyanilyen fontos feladat megismerni a felhasználó képességeit, hisz olyan rendszert kell megvalósítanunk, amely a felhasználó képességei által magabiztosan vezérelhető lesz, otthonosan fog tudni eligazodni a különböző rendszerekben.
3. És nagyon fontos felmérnünk, a megrendelő fizetőképességét, teherbírását, hogy semmiképpen se hajszoljuk bele egy olyan költségtömegbe, amely vagy nem kifizethető a részéről, vagy az összeg nagysága már megkeseríti a későbbi felhasználási élményt.
Mert mi is a munkák végcélja?
A munkák végcélja a megelégedett ügyfél lesz.

Tehát az 1. pont értelmében ha valakinek a kert és az árnyékolás rendszerek a fontosak, akkor úgy fogja érezni, hogy a központi hifi és hangsugárzó rendszer felesleges, így nem is fogja használni azt. Nem fogja nézni a központi NAS filmjeit a kivetítőn, mert nem tudja bekapcsolni azt. Lényeges kérdés tehát, hogy csak olyan rendszereket hozzunk létre, amely valóban a megrendelő érdekeit, kívánságait elégíti ki, mert minden feleslegesen beépített, a prioritásban hátul lévő megvalósított rendszer így, vagy úgy, de elégedetlenséget szülhet.
Vagy ha a megalkotott rendszer működtetése nem tud könnyedén megvalósulni, nem lesz a megrendelő sajátja a működtetés, akkor nem is fogja tudni használni a kiépített rendszereket, vagy azok bizonyos részeit, illetve ami használna, azt is nagyon lassan fogja csak elérni.
Gondoljunk arra a felhasználóra, aki az érintőképernyőt még nem tudja magabiztosan használni. Ilyet láthattunk akár a bankokban, vagy a plázákban magunk előtt. Most képzeljük el ezt az ember, amikor egy egyszerű villanykapcsoláshoz is elő kéne vennie a tabletjét, vagy az okostelefonját. Biztos az, hogy meg fogja keseríteni az életét a technológiai tudásán túlmutató vezérlés. Nagyon fontos az, hogy a magabiztos használat a betanítás után fél évvel is a megrendelőnk sajátja legyen, tehát amikor nem fogjuk a kezét, és nem mutatjuk meg a tableten, hogy milyen elérési útvonalon tudja kezelni a szellőzést, akkor is kényelmesen, és magabiztosan tudja vezérelni az adott funkciót.
Az is a mi felelősségünk, hogy jól tudjuk bepozícionálni a fizetőképes kereslet nagyságát, nehogy előfordulhasson az, hogy a ház belülről egy ultramodern SMART Home kiépítést kap, de az építkezés végére nem marad pénz a homlokzati hőszigetelés befejezésére. Szinte borítékolható az elégedetlenség.

A következő témaköröm elhelyezni a Smart Home rendszereket a házépítés folyamatának rendszerében.
Ne tévesszük szem elől azt, hogy a megrendelő elsődleges célja egy élhető ház megépítése. Egy ember életében egy ház megépítése életének egyik legnagyobb projektje, amely hosszú évtizedekre meghatározza egy család életét. Ebbe a folyamatba kell beágyazzuk az intelligens házrendszert, de nem feledhetjük, hogy mi a teljes házépítésnek csak egy kis szelete vagyunk, a teljes szerkezetnek csak egy működtető része lehetünk. Ugyanakkor a legnagyobb hozzáadott komfortot egy jól eltalált villanyszereléssel, és egy kényelmesre kalibrált Smart Home megoldással tudunk létrehozni.

Egy háznak a legfontosabb feladatai a család életterének és biztonságának a megteremtése, így ebben a rendszerben.
1. Ha sikerült jól felmérnünk az igényeket, pontosan meg tudjuk tervezni a kialakítandó rendszereket, akkor ezt bele kell integrálnunk a házépítés folyamatába. Tudnunk kell, hogy a legfontosabb feladat az építési folyamat időbeliségének betartása, mert minden utólagos módosítás, kiegészítés aránytalanul drága lesz.
2. A kivitelezésbe, mint technológiába bele kell illesztenünk a rendszerek kiépítését. Ez klasszikusan azt jelenti, hogy a villanyszerelés megkezdése előtt már minden részletre kiterjedő tervekkel kell rendelkeznünk, és azokat. minden szempontból körül kell tudjuk járni a megrendelővel. A tereket ugyanakkor a megrendelő csak akkor látja át, amikor állnak a válaszfalak is.
3. Ezeket a terveket le kell egyeztetnünk a társvállalkozásokkal, ahol pontosan le tudjuk tisztázni azt, hogy kitől mit várunk, illetve mit adunk mi az építési folyamathoz. A vasbeton szerkezetekben a megfelelő strangoknak rendelkezésre kell állniuk. A villanyszerelés folyamatába a csövezések és kötődobozok elhelyezését jogosan várhatjuk el a villanyszerelőtől, de tisztáznunk kell az, hogy pl. a vezetékezést, és a szerelvények elhelyezését már mi végezzük, és ezekhez a berendezéseket is mi adjuk. Ugyanilyen fontos részt venni az átadási folyamatban, hisz a rendszereink élesítése az egymás mellett működő rendszerek összehangolása, és az átadásra kerülő termék oktatási, tanítási folyamat is bele kell illeszkedjen a teljes házépítési folyamatba.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Fritz Péter előadása
Szarvas Péter előadása